Ugrás a tartalomra
Ambrosia artemisiifolia növény mélyen szeldelt, páfrányszerű levelekkel és apró zöld porzós virágok felálló csúcsi füzéreivel
Fotó: Stefan.lefnaer (CC BY-SA 4.0)
6 perc olvasás

Parlagfű

Ambrosia artemisiifolia

Család · Asteraceae

A parlagfű okozza a nyárvégi szénanátha nagy részét: így ismered fel, különbözteted meg a fekete ürömtől, és irtod ki virágzás előtt.

Könnyen nő, nehezen irtható Teljes napfény vagy félárnyék Szárazságtűrő, pótlólagos öntözést nem igényel Az ASPCA nem sorolja fel háziállatokra; pollenje komoly emberi allergén, a levágott szárak irritálhatják a bőrt

Ambrosia artemisiifolia

Növényprofil

  • ÖntözésKevésÖntözés 14 naponta
  • FénykitettségRészleges napsütés

Növekedés

Család
Asteraceae
Életciklus
Egynyári
Növekedési sebesség
7/10
Kifejlett méret
30–183 cm
Terjedelem
90–122 cm
Virágzás
A porzós virágfüzérek nyár közepétől őszig szórják a pollent, az első komoly fagyig
Szaporítás
  • Mag

Nyugalmi időszakNincs; minden tavasszal magról csírázik, az első komoly fagy végleg elpusztítja

Kifejlődési időEgyetlen vegetációs időszakán belül virágzik, nyár közepétől őszig

Talaj és éghajlat

Talajtípusok
szegényes talaj, száraz talaj, tömörödött talaj, bolygatott talaj
Szárazságtűrés
Igen

Fény és elhelyezés

Hová tedd
  • Parlag
  • Útszélek
  • Szántók szegélye
  • Bolygatott talaj
  • Csupaszon hagyott veteményesek

SzármazásÉszak-Amerikában őshonos (POWO: szubarktikus Amerikától az Egyesült Államokig); Európában behurcolt és inváziós

Biztonság

Mérgezőség
  • EmberekMérgező

Invazív faj2022 óta uniós szempontból aggodalomra okot adó inváziós idegenhonos faj az EU-ban; a nyárvégi szénanátha fő oka Európában és Észak-Amerikában

Adatok forrásaGBIF: Ambrosia artemisiifolia L.Plants of the World Online (Kew): AmbrosNC State Extension Gardener Plant ToolboNC State Extension: Mugwort or ChrysanthUniversity of Maryland Extension: Managi

Ha a virágágyásban, a veteményesben vagy a kocsibeálló melletti bolygatott talajon magától megjelent egy gyomnövény mélyen szeldelt, páfrányszerű levelekkel és vöröses, szőrös szárral, akkor nagy valószínűséggel az Ambrosia artemisiifolia, azaz a parlagfű. Nincs díszértékű virága: a nyár közepétől megjelenő apró, zöld füzérek kizárólag arra valók, hogy szélporzású virágport szórjanak, és ez a virágpor a nyárvégi szénanátha fő oka az Atlanti-óceán mindkét partján. Érintésre nem mérgező, mint a mérgező szömörce, de a levágott szárak megérintése érzékeny bőrt irritálhat, és ha a kert közelében virágzásnak engeded, tovább növeled a levegő amúgy is súlyos pollenterhelését a nyár közepétől az első komoly fagyig. Ez az útmutató megmutatja, hogyan lehetsz biztos benne, hogy parlagfüvet látsz, és nem a hasonmásait, miért okoz a pollenje ennyi bajt, és hogyan irtsd ki magérlelés előtt.

Eredet és az, hogyan lett Észak-Amerikán kívül is mindennapos

A parlagfű Észak-Amerikában őshonos; a Plants of the World Online (Kew) szerint természetes elterjedési területe a szubarktikus Amerikától az Egyesült Államokig húzódik. Európába a XIX. században jutott el, szennyezett vetőmaggal és földdel, majd a második világháború után gyorsan terjedt a madáreleséggel, a mezőgazdasági gépekkel, valamint az utak és vasútvonalak mentén szállított talajjal. A legerősebb megtelepedése a franciaországi Rhône-völgyben, Észak-Olaszországban és Magyarországon van, ahol ma a bolygatott szántók egyik meghatározó gyomnövénye. Az Európai Unió 2022-ben felvette az uniós szempontból aggodalomra okot adó inváziós idegenhonos fajok listájára, így minden tagállamban korlátozza az értékesítését, termesztését és szándékos kiengedését.

A parlagfű felismerése

Elsőként a leveleket nézd meg: mélyen, keskeny cimpákra osztottak, ezért az egész levél páfrányszerű, sárgarépalevélre emlékeztető, jellemzően 8–15 cm hosszú és 2,5–8 cm széles, a szár alsó részén átellenesen, feljebb váltakozva ül. A szár rózsaszínes vörös és jól láthatóan szőrös. A növény egylaki, vagyis ugyanazon az egyeden található mindkét nem: az apró zöld porzós virágfészkek szűk, füzérszerű csoportokban állnak a szárak és a felső ágak csúcsán, a sokkal kevésbé feltűnő termős virágok pedig kis csoportokban ülnek a levélhónaljakban, közvetlenül a füzérek alatt. Egyik nem sem hoz látványos virágot; a különös megjelenés egyetlen célja a szélporzású virágpor, nem a beporzók csalogatása. Nyár végére a megtermékenyült termős virágokból apró, tüskés, pattanásszerű, csupán néhány milliméteres terméstokok keményednek ki. Egy növény általában 30–180 cm magasra nő, 90–120 cm-es terpeszkedéssel, bár az út szélén vagy bolygatott talajon a legtöbb kertész ennek a tartománynak az alsó végén lévő példányokkal találkozik.

Parlagfű és fekete üröm, meg más hasonmások

A fekete üröm (Artemisia vulgaris) az a növény, amellyel a fiatal parlagfüvet leggyakrabban összetévesztik, mert mindkettőnek mélyen szeldelt, páfrányszerű a lombja, és mindkettő szénanáthát vált ki. Fordítsd meg a levelet, így megkülönbözteted őket: a fekete üröm levelének fonákját sűrű, nemezes, ezüstfehér szőrréteg borítja, a parlagfű levele viszont mindkét oldalán zöld, ilyen bevonat nélkül. A fekete üröm ráadásul gyöktörzsekkel terjedő évelő, összemorzsolva erős, gyógynövényes, krizantémszerű illatú, míg a parlagfű valódi egynyári, amely az első komoly fagyra elpusztul, és csak magról tér vissza a következő tavasszal. A kerti krizantém is idézheti első pillantásra a szeldelt levélformát, de neki sincs meg a fekete ürömre jellemző fehér szőrös fonák, és sem a krizantém, sem a fekete üröm nem hoz létre olyan szoros, csúcsi füzéreket apró zöld virágfészkekből, mint a parlagfű.

Az ellenőrzés, bemutatva Fordítsd meg a levelet, nézd meg az alját

Miért okoz a parlagfű pollenje ennyi gondot

A parlagfű pollenje szokatlanul erős allergén, és a növény a feltűnésmentes virágait puszta mennyiséggel pótolja: egyetlen életerős egyed a szezon végéig szó szerint milliárdnyi pollent szórhat. A pollenszórás a mérsékelt égövi északi félteke nagy részén augusztus elején kezdődik, szeptember közepén tetőzik, és az első komoly fagyig tart, amely végleg elpusztítja a növényeket, így a szezon a szélességi foktól és az adott év első fagyának időpontjától függően hat-tíz hétig is eltarthat. A pollenszám rendszerint forró, száraz, szeles reggeleken a legmagasabb, amikor a pollen a leggyorsabban szabadul fel és a legmesszebbre jut, esőt követően pedig a legalacsonyabb, mert az eső kimossa a virágport a levegőből. Mivel a pollen a széllel terjed, és nem rovarokra támaszkodik, a saját kertedből való kiirtás csökkenti a saját expozíciódat, de egy szeles napon keveset változtat a környék pollenszintjén, ha a közelben megtelepedett parlagfű él.

Növekedési szokás, élőhely és a magbank problémája

Valódi nyári egynyári: a mag tavasszal csírázik, amint a talaj felmelegszik, a növény pedig az egész szezont vegetatív növekedéssel tölti, mielőtt nyár közepétől őszig virágzik. Elviseli a teljes napfényt és a félárnyékot, kifejezetten szárazság- és szegényes talajtűrő, ezért virul ott, ahol a kertészek elhanyagolják a földet: a tömörödött útszéleken, kavicsos szegélyeken, építési feltöltéseken, betakarítás után csupaszon hagyott veteményágyásokon és minden olyan bolygatott talajfoltón, ahol kevés a versengő növény. A mag több évig életképes marad a talajban, ezért egyetlen kihagyott virágzási szezon éveken át újramagozhat egy ágyást, még ha a következő tavasz előtt minden látható növényt ki is húztál. A madarak megeszik az olajban gazdag magot, ez az egyik oka annak, hogy etetők alatt akkor is felbukkannak magányos növények, ha az előző évben ott nem nőtt egy sem.

Kihúzás és kaszálás úgy, hogy ne legyen rosszabb

A kézi kihúzás jól működik, amíg a növények fiatalok, és a talaj elég puha ahhoz, hogy az egész gyökeret kiemeld; viselj kesztyűt, mert a levágott szárak és lombozat érintése érzékeny embereknél kontakt bőrgyulladást válthat ki, a pollenkockázat mellett, ha már nyíltak a virágfészkek. A legnagyobb kaszálási hiba az egyszeri, magas vágás, amely csak a legfelső néhány centit távolítja el: a parlagfű alacsonyan elágazik, és alacsonyabb, de teljesen termékeny virágfüzér-hullámot hajt, így egy könnyű kaszálás után a gyepen több, nem kevesebb pollent termelő szár maradhat. A földhöz közeli, erőteljes visszavágás a virágfüzérek megjelenése előtt elveszi ezt az újrahajtási lehetőséget, és sokkal hatásosabb, mint a magasra állított szegélynyíróval végzett egyszeri menet. Akárhogy is, a szezon alatti ismételt odafigyelés fontosabb bármelyik egyetlen kezelésnél, mert az elsőre kihagyott növények egészen a fagyig virágoznak tovább.

Gyomirtó szeres védekezés és a növekvő rezisztencia

Ahol a mechanikai védekezés nem elég, a legtöbb integrált program egy kiégető gyomirtót alkalmaz, amíg a parlagfű még 8–10 cm alatti, ehhez talajba juttatott, tartós hatású készítményt társít, amely legalább két hatékony hatásmóddal rendelkezik, majd utókezelést végez, ha a csíranövények tovább jönnek. A rezisztencia valós és egyre súlyosbodó korlát, nem elméleti: a University of Maryland Extension dokumentálja, hogy a parlagfű populációkról 2014-ben igazolták először a glifozáttal és az ALS-gátló herbicidekkel szembeni rezisztenciát, és 2017-re Delaware-ben és Maryland keleti partvidékén igazolták a PPO-gátlókkal, ALS-gátlókkal és glifozáttal szembeni háromszoros rezisztenciát is. Ahol rezisztencia gyanítható, a hatásmódok váltogatása, a talajhatású és a posztemergens készítmények kombinálása, valamint a mechanikai eltávolításra és talajművelésre való nagyobb támaszkodás fontosabb, mint ugyanannak a vegyszernek az erősebb adagja.

Gyakori hibák

A leggyakoribb hiba, hogy egy fiatal növényt otthagysz, mert a páfrányszerű levelek ártalmatlannak, sőt szépnek tűnnek; mire a virágfüzérek jól láthatók, addigra általában már napok óta szórja a pollent. A második hiba a magas kaszálás, amit aztán késznek tekintesz, de ez, ahogy fentebb láttuk, gyakran több, nem kevesebb virágzó szárat eredményez. A harmadik, hogy a fekete ürmöt parlagfűnek nézed, vagy fordítva, csak a levélforma alapján, ahelyett hogy megnéznéd a levél fonákját. A negyedik, hogy egyetlen növényt külön kezelsz, miközben figyelmen kívül hagyod a talajban már felhalmozott magbankot; a látható parlagfűtől mentes telek is hozhat friss állományt a korábbi években lehullott magokból, ezért a következő tavaszi ellenőrzés a munka része, nem opcionális.

Megosztás

Teszteld a növényismereteidet

Koppints a kártyára, hogy megfordítsd, és megtudd a választ.

A fekete üröm és a parlagfű a levél fonákjának megnézésével megkülönböztethető. Koppints a válaszért
A fekete üröm levelének fonákját sűrű, ezüstfehér szőrréteg borítja; a parlagfű levele mindkét oldalán zöld, ilyen bevonat nélkül.
Egyetlen magas, egyszeri kaszálás általában megakadályozza, hogy a parlagfű a szezon hátralévő részében virágozzon. Koppints a válaszért
Ha csak a legfelső néhány centit vágod le, a parlagfű gyakran alacsonyabban elágazik, és alacsonyabb, de még termékeny virágfüzér-hullámot hajt, vagyis több szár lesz, nem kevesebb.
Az Egyesült Államok közép-atlanti térségében a parlagfű populációk igazoltan ellenállók a glifozáttal és az ALS-gátló gyomirtókkal szemben is. Koppints a válaszért
A University of Maryland Extension 2014-től dokumentálja a glifozáttal és az ALS-gátlókkal szembeni rezisztenciát, 2017-re pedig Delaware-ben és Maryland keleti partvidékén a PPO-gátlókat is magában foglaló háromszoros rezisztenciát igazolták.
Az ASPCA a parlagfüvet mérgezőnek tartja macskákra és kutyákra. Koppints a válaszért
A parlagfű nem szerepel az ASPCA mérgező vagy nem mérgező növényeket tartalmazó adatbázisában. A hasonló nevű, ott szereplő aggófüvek (ragwort) más nemzetséghez, a Senecióhoz tartoznak, nem az Ambrosiához.
A parlagfű pollenszáma jellemzően forró, száraz, szeles reggeleken a legmagasabb. Koppints a válaszért
Ezek a körülmények gyorsítják a pollen felszabadulását és szóródását, az eső viszont kimossa a virágport a levegőből, és csökkenti a pollenszámot.

Hírlevél

Évszakos tippek a növényeidhez

Rövid, gyakorlati e-mailek minden évszakváltáskor: mit érdemes öntözni, átültetni, metszeni vagy megvédeni, a megfelelő időben. Ingyenes, spam nélkül.

Köszönjük!

A feliratkozásodat rögzítettük. Hamarosan találkozunk a postaládádban.

Források

A kalauz elkészítéséhez felhasznált hivatkozások

Hasonló növények