Kanadai aranyvessző
Solidago canadensis
Család · Asteraceae
A kanadai aranyvessző gyöktörzzsel gyorsan terjed, és szabadon magról kel. Így helyezd el, öntözd és fékezd a Solidago canadensist, mielőtt elfoglalja a kertet.
Solidago canadensis
Növényprofil
- ÖntözésMérsékeltÖntözés 6 naponta
- FénykitettségTűző nap
- Télállósági zónaUSDA 5–9
Növekedés
- Család
- Asteraceae
- Életciklus
- Évelő
- Növekedési sebesség
- 6/10
- Kifejlett méret
- 60–183 cm
- Terjedelem
- 122–183 cm
- Virágzás
- Nyár végétől kora őszig, széles kúpos füzérek apró sárga virágokból
- Szaporítás
- Mag
- Tőosztás
Nyugalmi időszakminden ősszel elhal az áttelelő gyöktörzsekig, és tavasszal a koronáról újra kihajt
Kifejlődési idő2-5 év a teljes tőméret eléréséig
Talaj és éghajlat
- Talajtípusok
- agyag, vályog, homok, iszap
- Szárazságtűrés
- Nem
Fény és elhelyezés
- Hová tedd
- napos rét vagy préri ültetés
- beporzó- vagy vadvilágbarát kert
- útszél vagy lejtő rekultivációja
- vágottvirág-sor
- nagy, mély konténer a terjedő gyöktörzsek féken tartására
SzármazásA szubarktikus Amerikától az Egyesült Államokig (POWO); Európa és Ázsia egyes részein betelepült és inváziós
Biztonság
- Háziállatbarát
- Nem
MérgezőségAz ASPCA nem sorolja fel háziállatokra; gyakran tévesen szénanáthával okolják, pedig virágporát rovarok, nem a szél hordja
Invazív fajA CABI Észak-Amerikán kívül, különösen Európa és Ázsia egyes részein inváziósként tartja nyilván, ahol gyöktörzzsel agresszívan terjed, és kiszoríthatja az őshonos rétnövényeket
Adatok forrásaGBIF: Solidago canadensis L.RHS: Solidago canadensis (kanadai aranyvNC State Extension Gardener Plant ToolboCABI Compendium: Solidago canadensis (kaUniversity of Illinois Extension: őszi a
Eredet, növekedési szokás és mit nevelsz
A kanadai aranyvessző, a Solidago canadensis, gyöktörzses évelő, amely a Kew Plants of the World Online szerint Észak-Amerika nagy részén őshonos, a szubarktikus Kanadától az Egyesült Államokig. Nem ez a növény okozza a késő nyári tüsszögésedet; erről lentebb többet. Amit látsz, az az őszirózsafélék csomót képző tagja, amely minden tavasszal egyenes, pelyhes szárak csoportjait hajtja egy terjeszkedő földalatti gyöktörzs-szőnyegből, amelyeket nyár végétől kora őszig széles kúpos, ívelő füzérek koronáznak, egyoldalú ágakon sűrűn álló apró sárga virágokkal. Az NC State Extension szerint 60-183 cm magasra nő, hasonló szélességgel, tipikus körülmények között, az RHS pedig 1,5-2,5 m-es brit kerti töveket jegyez gazdag, gondozott szegélyekben, amelyek két-öt év alatt töltik ki a teljes méretet. A nemzetséget terepen híresen nehéz meghatározni; a GBIF ennek a fajnak szóló bejegyzése egyedül tíz történeti szinonimát hordoz, emlékeztetve arra, hogy az aranyvesszők annyira kereszteződnek és változnak, hogy még a botanikusok is vitatkoznak azon, hol ér véget az egyik faj és kezdődik a másik.
Fény és a hely kiválasztása
Ez teljes napfényt kedvelő növény, pont. Az NC State Extension napi 6 vagy több óra közvetlen fényt kér, az RHS pedig déli vagy nyugati fekvésű, szabad helyet ajánl; az erős, szőrös szárak elviselik a nyílt, szeles helyeket, amelyek a puhább évelőket földre fektetnék. Ha spórolsz a fénnyel, megkapod a klasszikus aranyvessző-hibát: a szárak a lombkorona legközelebbi rése felé nyúlnak, majd a virágfüzérek kinyílása után összeroskadnak saját súlyuk alatt. Add meg neki a nyílt talajt, amelyre vágyik, az ágyás hátsó részén, kerítés mentén vagy réti ültetésben szétszórva, és a szárak karó nélkül is egyenesek maradnak.
Talaj és ültetés
A kanadai aranyvessző a talajfajtára nem válogatós. Az RHS és az NC State Extension adatai szerint agyagban, vályogban, homokban és iszapban is jól nő, a savanyú, semleges és lúgos pH-t is tűri, ha a vízelvezetés ésszerű. Amit nem bocsát meg sokáig, az a mély árnyék vagy a télen is átnedvesedett hely. Mivel a kifejlett szélesség 120-183 cm, adj az új növényeknek legalább egy méter szabad helyet mindentől, amit nem akarsz, hogy néhány szezon alatt elnyeljen, vagy már a kezdetektől tervezd a süllyesztett korláton belüli nevelést (lásd alább). Az új tőosztásokat vagy faiskolai növényeket ugyanabba a mélységbe ültesd, amelyben nőttek, alaposan öntözd be, és tavaszi ültetésnél az első hetekben látható új hajtásokat várhatsz.
Öntözés
Az útszéli gyomként szerzett hírneve ellenére ez közepes vízigényű növény, nem szárazsági specialista: az NC State Extension a kedvelt talajnedvességét következetesen nedvesként, de nem vizesként írja le. Az új ültetvényeknek az első szezonjukban rendszeres víz kell, amíg a gyöktörzshálózat megerősödik; ha a tő egyszer beállt, elviseli az alkalmi száraz időszakot, de lelassul és lehullatja az alsó leveleket, ha a talaj hetekig kiszáradt. A száraz útszéleken virágzó növények általában régi, mélyen gyökerező telepek, nem annak bizonyítékai, hogy a faj szereti a szomjúságot.
A terjedés féken tartása
Ez az a rész, amelyre az Észak-Amerikán kívüli kertészeknek valóban szükségük van. Az RHS egyenesen kimondja, hogy a kanadai aranyvessző kellemetlenséggé válhat, ha nem kezelik jól, a CABI összefoglaló pedig inváziósként tartja nyilván az őshonos területén kívül, különösen Európa és Ázsia egyes részein, ahol a kertekből kiszökött növények gyöktörzsön át rétekbe és útszélekre terjedtek, és kiszorították az őshonos növényzetet. A talajban süllyessz egy szilárd korlátot, fenék nélküli cserepet vagy legalább 20-25 cm mély szegélyt az ültetvény köré, hogy megállítsd a gyöktörzsek vándorlását. Korlát nélküli szegélyben számíts arra, hogy a tő előrehaladó szélét egy-két évente ki kell ásni. Nyesd le vagy vágd le a virágfüzéreket, mielőtt a magpihék szétszóródnának, ha bárhol vadon közelében vagy, a magról kelés a második út, amellyel ez a növény kiszökik a kertből.
Virágtalanítás, visszavágás és szaporítás
Az RHS kifejezetten a virágzás utáni visszavágást ajánlja az önvetés megelőzésére, és ez akkor is hasznos szokás, ha az önvetés nem gond, a rendezett szárak jobban áttelelnek, mint azok, amelyek az őszi esők alatt összeroskadnak. A kiszáradt szárakat vágd le a korona fölött néhány centiméterre, miután a virágok megbarnultak. Ha szándékosan akarsz több növényt, emeld ki és oszd meg a tövet tavasszal, minden begyökeresedett gyöktörzsrész egy-két hajtással gyorsan megeredik, ez az egyetlen szaporítási mód, amely valóban a terjedésed kontrollja alatt tartja a növényt, mert a magról nevelt növények ott bukkannak fel, ahová a pihe leszáll.
Beporzók, vadvilág és a parlagfű-mítosz
Az NC State Extension megjegyzi, hogy a virágpor és a nektár a beporzók széles körét vonzza, köztük a királylepkéket, hogy a lomb a Wavy-lined Emerald molylepke hernyóit táplálja, és hogy a szarvasok legelik a leveleket és virágokat, míg a madarak a szezon későbbi szakaszában a magot szedik. Ez a vadvilági érték a legerősebb érv amellett, hogy külön rétfoltban neveld, ahelyett, hogy látásra kitépnéd. Ironikus módon ez az a növény is, amelyet a leggyakrabban és tévesen okolnak az őszi szénanáthával. A University of Illinois Extension egyenesen fogalmaz a mechanizmusról: az aranyvessző rovarmegporzású, és olyan virágporszemeket termel, amelyek túl nehezek ahhoz, hogy a szél vigye, míg a parlagfű, amely ugyanekkor virágzik, szélmegporzású, és milliónyi könnyű szemet bocsát ki, amelyek a tényleges kárt okozzák az allergiásoknak. Ha az aranyvessző vázában virágzik az asztalodon, azért van ott, mert valaki levágta, nem azért, mert a levegőben a melléküregeid felé sodródik.
Kártevők, betegségek és háziállatok biztonsága
A megerősödött növények nagyrészt problémamentesek; az RHS által megjegyzett fő betegségi kockázat a lisztharmat, amely valószínűbb a rossz légáramlású zsúfolt száraknál, mint egy nyílt, jól elosztott tövön. Az aspca.org keresése nem ad külön bejegyzést a kanadai aranyvesszőre, így az ASPCA tekintélyére hivatkozva nem tehető mérgezőségi állítás, sem biztonságos, sem veszélyes irányban; kezeld ugyanolyan óvatosan, mint bármely nem listázott növényt azon háziállatok körül, amelyek szeretnek a zöldet rágcsálni.
Teszteld a növényismereteidet
Koppints a kártyára, hogy megfordítsd, és megtudd a választ.
A kanadai aranyvessző szezonális szénanáthát okoz azoknál, akik megérintik vagy súrolják. Koppints a válaszért ✕ Hamis
Osztatlanul hagyva a kanadai aranyvessző töve évekig ugyanakkora marad. Koppints a válaszért ✕ Hamis
A virágzáshoz és az egyenes növekedéshez teljes napfény kell neki. Koppints a válaszért ✓ Igaz
Az ASPCA a kanadai aranyvesszőt macskákra és kutyákra mérgezőként tartja nyilván. Koppints a válaszért ✕ Hamis
A virágfejek virágzás utáni visszavágása segít megállítani a szomszédos ágyásokba való önvetést. Koppints a válaszért ✓ Igaz
Hírlevél
Évszakos tippek a növényeidhez
Rövid, gyakorlati e-mailek minden évszakváltáskor: mit érdemes öntözni, átültetni, metszeni vagy megvédeni, a megfelelő időben. Ingyenes, spam nélkül.
Köszönjük!
A feliratkozásodat rögzítettük. Hamarosan találkozunk a postaládádban.
Források
A kalauz elkészítéséhez felhasznált hivatkozások
- GBIF: Solidago canadensis L.gbif.org
- RHS: Solidago canadensis (kanadai aranyvessző)rhs.org.uk
- NC State Extension Gardener Plant Toolbox: Solidago canadensisplants.ces.ncsu.edu
- CABI Compendium: Solidago canadensis (kanadai aranyvessző) adatlapcabi.org
- University of Illinois Extension: őszi allergia, ne az aranyvesszőt okoldextension.illinois.edu
- Referenciaentitás : Wikidatawikidata.org

