Ugrás a tartalomra
Közeli kép egy Spiraea japonica virágzatról: kis rózsaszín virágokból és rügyekből álló sűrű, lapos ernyős virágzat, fogazott zöld levelekkel körülvéve
Fotó: Joseolgon (CC BY-SA 3.0)
5 perc olvasás

Japán gyöngyvessző

Spiraea japonica

Család · Rosaceae

A japán gyöngyvessző (Spiraea japonica) a legtöbb talajt és a félárnyékot is tűri, de a jó virágzáshoz tavaszi erős metszés kell, nem virágzás utáni.

Könnyű Teljes napfény vagy félárnyék Megerősödve heti mély beáztatás; a rövid száraz időszakokat tűri Az ASPCA nem sorolja fel; hivatalos mérgezőségi adat nincs

Spiraea japonica

Növényprofil

  • ÖntözésMérsékeltÖntözés 7 naponta
  • FénykitettségRészleges napsütés
  • Télállósági zónaUSDA 4–8

Növekedés

Család
Rosaceae
Életciklus
Évelő
Növekedési sebesség
5/10
Kifejlett méret
100–150 cm
Terjedelem
100–150 cm
Virágzás
Rózsaszíntől rózsavörösig terjedő virágzatok, kora nyártól nyár közepéig
Szaporítás
  • Mag
  • Dugvány

Nyugalmi időszaklombhullató, télen lombtalan

Kifejlődési idő5-10 év

Talaj és éghajlat

Talajtípusok
mész, agyag, vályog, homok
Szárazságtűrés
Igen

Fény és elhelyezés

Származás
Kína, Észak-Mianmar, Japán közép- és déli része, Tajvan
Hová tedd
  • vegyes szegély
  • alacsony sövény
  • alapültetés
  • tömegültetés
  • nagy edény jó vízelvezetésű keverékkel

Biztonság

Mérgezőség
Az ASPCA nem sorolja fel; hivatalos mérgezőségi adat nincs
Háziállatbarát
Nem

Invazív fajszabadon elvetődik; több régebbi fajtáról dokumentálták, hogy az Egyesült Államok keleti részének egyes tájain terjed és kiszorítja az őshonos növényeket

Adatok forrásaSpiraea japonica, GBIF Backbone TaxonomyPOWO: Spiraea japonicaRHS: Spiraea japonica (Japanese spiraea)University of Illinois Extension: JapanePenn State Extension: Spirea, The Good a

Az a fogazott levelű, lapos, poros rózsaszín virágzatokkal koronázott halom a szegélyedben szinte biztosan a Spiraea japonica, a japán gyöngyvessző, a mérsékelt övi kertek egyik legszélesebb körben ültetett virágos cserjéje. Kínában, Észak-Mianmarban, valamint Japán középső és déli részén és Tajvanon őshonos, öt-tíz év alatt éri el a teljes méretét, és a napfényen és az éves visszavágáson kívül alig kér valamit. Az első szezonban az az egyetlen tény számít a legtöbbet: ellentétben a fehér, tavasszal virágzó gyöngyvesszőkkel, amelyek tavalyi vesszőn nyílnak, ez a faj az ugyanabban az évben növesztett szárakon virágzik, ezért a metszés a tavaszi növekedés megindulása előtt történik, nem közvetlenül a virágok elhervadása után.

A fajta kiválasztása

A vad faj sűrű, felálló, lekerekített cserje, amelyet az RHS magasságban és terjedésben egyaránt 1-1,5 m-ben ad meg, de a kertészetekben árult növények közül szinte egyik sem a tiszta faj. A fajták mérete és lombszíne nagyon változatos:

  • A 'Little Princess', kompakt, kb. 75 cm-ig, a klasszikus mélyrózsaszín virágokat hozza, amilyeneket a legtöbb kertész elképzel.
  • A 'Goldflame' és a 'Golden Princess' főleg a lombjukért nevelik: tavasszal bronzvörösen nyílik, nyáron sárgászöldre vált, ősszel rézszínű-narancsra.
  • A 'Crispa' csavart, gyűrött leveleket hoz egy kompakt, 60-90 cm-es halmon.
  • A 'Magic Carpet' az egyik legalacsonyabbra növő szelekció, hasznos a szegély elején vagy egy nagy cserépben.

Az újabb fajtákat néha steril, magtalan szelekcióként árulják, érdemes megnézni a növény címkéjén, ha a magról való terjedés aggaszt (lásd lent az Inváziós aggályok és jobb alternatívák részt).

Fény és elhelyezés

A japán gyöngyvessző teljes napfényben virágzik a legbőségesebben, de a félárnyékot is tűri, az RHS pedig déli, keleti vagy nyugati fekvésre alkalmasként sorolja fel, szélnek kitett és védett helyen egyaránt. Forró nyarú éghajlaton egy kis délutáni árnyék megakadályozza, hogy a lapos virágzatok kifehéredjenek, és hogy a lombszínes fajták, a 'Goldflame' és a 'Golden Princess' leveleinek széle megperzselődjön. Adj neki helyet: az érett növények 1-1,5 m szélesek is lehetnek, ezért ha falhoz vagy más cserjék közé zsúfolod, az csökkenti a virágzást és a légmozgást.

Talaj és ültetés

Ez az egyik legtöbb talajtípust tűrő cserje: az RHS a meszes, agyagos, vályogos és homokos talajt egyaránt elfogadhatónak jelöli, savanyú, semleges vagy meszes körülmények között. Az egyetlen talajjal kapcsolatos problémát, amelyet az egyetemi extension szolgálatok említenek, a klorotikus, halványsárga lomb erősen meszes talajokon, ahol a magas pH megköti a vasat; ha az új levelek halványan és erezetesen jönnek ki, valószínűleg ez az oka, nem az öntözés vagy kártevő. Nedves, de jó vízelvezetésű talajba ültesd. A télen is tocsogó nehéz agyag az a körülmény, amely a legnagyobb valószínűséggel megrövidíti a cserje életét.

Öntözés

Ha megerősödött, általában a második vegetációs időszakra, a japán gyöngyvessző panasz nélkül kezeli a rövid száraz időszakokat, de a tartósan nedves talajjal teljesít a legjobban, nem az aszályos rendszerben. Az új növényeket az első nyáron hetente két-háromszor öntözd, amíg a gyökerek elterjednek, majd szűkíts egy mély beáztatásra, valahányszor a talaj felső 5 cm-e kiszárad, ez forró időben jellemzően hetente egyszer, és az őszi esők érkezése után alig kell. A konténerek gyorsabban kiszáradnak a nyílt talajnál, és gyakrabban kell őket ellenőrizni, különösen a cserepekben gyakran nevelt kompakt fajtáknál.

Metszés a megbízható virágzásért

A japán gyöngyvessző az ugyanabban a szezonban hozott szárakon virágzik, az RHS 6. metszési csoportja, vagyis a vágás késő télen vagy kora tavasszal történik, a növekedés megindulása előtt, nem virágzás után, mint a tavasszal virágzó gyöngyvesszőknél, például az S. vanhouttei-nél, amelyek tavalyi vesszőn virágoznak. Vágd vissza az előző évi szárakat erősen, alacsony vázra vagy a régebbi fától egy-két rügyre, mielőtt a rügyek megdagadnak. Így évente metszve a növények egy évtizedig vagy tovább kompaktak és bőven virágzók maradnak; ha néhány szezonra kihagyod, a cserje nyúlánk lesz, az alja pedig csupasz, a virágok csak a szárak csúcsán jelennek meg. Az elhervadt virágzatok nyár közbeni lecsipkedése gyengébb másodvirágzást indíthat el.

Szaporítás

A nevesített fajták fajtaazonos szaporításának egyszerű módja a nyár közepén vagy végén vett félfás dugvány: 10-15 cm kemény, nem virágzó szár, az alsó leveleitől megfosztva, és jó vízelvezetésű dugványozó keverékben gyökereztetve. A faj magról is könnyen nő, éppen ezért vetődik el annyira szabadon a kertekben és a bolygatott talajon (lásd lent), ezért a magvetés nem az a módszer, amelyhez nyúlni kell, ha egy fajta pontos virágszínének vagy lombjának hűnek kell maradnia.

Kártevők, betegségek és gyakori hibák

A japán gyöngyvessző valóban kevés gondot okoz: az RHS általában kártevő- és betegségmentesnek értékeli, nedves, zsúfolt körülmények között alkalmi lisztharmattal, az egyetemi extension források pedig a gyöngyvessző-levéltetvet említik fő kártevőként, amely tartós kár nélkül göndöríti és torzítja az új levélcsúcsokat. A két hiba, amely valóban elcsúfítja vagy megrövidíti a növény életét, a rossz időben történő metszés, vagyis az idei virágrügyek lenyesése nyári, nem késő téli nyírással, és a télen is nedves talajba ültetés, ami gyökérproblémákhoz vezet, amelyeket a cserje nem tud kinőni. A szarvasok általában békén hagyják, ami valódi előny azokban a kertekben, ahol a vadrágás gond.

Inváziós aggályok és jobb alternatívák

Az a tulajdonság, amely a japán gyöngyvesszőt könnyűvé teszi, a legnagyobb hátránya is. A Penn State Extension dokumentálja, hogy apró, bőséges, termékeny magokkal terjed, a magoncok az anyanövények közelében és az útszéleken bukkannak fel, ahol kiszorítják az őshonos növényzetet. A régóta ültetett fajták, mint az 'Anthony Waterer' és a 'Little Princess', jelentősen hozzájárultak ehhez a terjedéshez az Egyesült Államok keleti részének egyes tájain. Ha ez a te térségedben aggály, válassz kifejezetten sterilnek vagy magtalannak jelölt fajtát, szedd le az elhervadt virágokat, mielőtt magot kötnek, vagy ültess őshonos alternatívát, például a hólyagvesszőt (Physocarpus opulifolius), amely hasonló lekerekített habitust és lapos fehér virágzatokat kínál a magvetési probléma nélkül.

Megosztás

Teszteld a növényismereteidet

Koppints a kártyára, hogy megfordítsd, és megtudd a választ.

A japán gyöngyvessző az idei új növedéken virágzik, ezért késő télen vagy kora tavasszal kell metszeni, nem közvetlenül virágzás után. Koppints a válaszért
Az RHS a 6. metszési csoportba sorolja: az ugyanabban az évben hozott fán virágzó cserjéket a tavaszi növekedés megindulása előtt vágják vissza erősen, így az idei virágrügyek nem vesznek el.
A megerősödött japán gyöngyvesszőt nyáron naponta kell öntözni, hogy ne konyuljon le. Koppints a válaszért
Megerősödve tűri a rövid száraz időszakokat; az extension útmutatások szerint a száraz körülményekhez alkalmazkodó, mély beáztatás csak akkor kell, ha a felső talaj kiszáradt, forró időben jellemzően hetente.
Ma minden Spiraea japonica fajtát sterilnek nemesítettek, és nem terjedhet magról. Koppints a válaszért
A Penn State Extension dokumentálja, hogy az olyan régóta népszerű fajták, mint az 'Anthony Waterer' és a 'Little Princess' ma is bőségesen kötnek termékeny magot, és hozzájárultak a faj terjedéséhez az Egyesült Államok keleti részének egyes tájain; csak néhány újabb fajtát forgalmaznak sterilként.
A japán gyöngyvessző a talajok széles skáláját tűri, a meszest, agyagost, vályogost és homokost is. Koppints a válaszért
Az RHS a meszes, agyagos, vályogos és homokos talajt egyaránt elfogadhatónak jelöli, savanyú, semleges vagy meszes pH-t tűrve, bár az erősen meszes talaj klorotikus, halvány lombot okozhat.
Az ASPCA a japán gyöngyvesszőt macskákra és kutyákra mérgezőként sorolja fel. Koppints a válaszért
A Spiraea egyáltalán nem szerepel az ASPCA mérgező és nem mérgező növénylistáin, ezért hivatalos mérgezőségi besorolást nem tettek közzé róla.

Hírlevél

Évszakos tippek a növényeidhez

Rövid, gyakorlati e-mailek minden évszakváltáskor: mit érdemes öntözni, átültetni, metszeni vagy megvédeni, a megfelelő időben. Ingyenes, spam nélkül.

Köszönjük!

A feliratkozásodat rögzítettük. Hamarosan találkozunk a postaládádban.

Források

A kalauz elkészítéséhez felhasznált hivatkozások

Hasonló növények