Ugrás a tartalomra
Egy Brassica napus (repce) virág közeli képe: négy élénksárga szirom egy ki nem nyílt bimbó és porzókkal teli bimbócsokor előtt, sötét háttérrel
Fotó: Didier Descouens (CC BY-SA 4.0)
6 perc olvasás

Repce

Brassica napus

Család · Brassicaceae

A Brassica napus egyszerre repce és kelrépa. Vesd és ritkítsd a kelrépát, védekezz a gyökérgolyva és a bolhaföldibolha ellen, fagy után szedd.

Közepes Teljes napsütés Hetente kb. 2,5 cm víz; aszálytól fásak lesznek a gyökerek Az ASPCA nem listázza; a kelrépa gyakori takarmánynövény

Brassica napus

Növényprofil

  • ÖntözésMérsékeltÖntözés 7 naponta
  • FénykitettségTűző nap

Növekedés

Család
Brassicaceae
Életciklus
Kétnyári
Növekedési sebesség
3/10
Kifejlett méret
50–100 cm
Terjedelem
10–50 cm
Virágzás
Élénksárga virágok tavasszal és nyáron, a méhek kedvence
Szaporítás
  • Mag

Nyugalmi időszakLeveles rozettaként telel át, majd a következő tavasszal virágzik

Kifejlődési idő12-26 hét a kelrépánál; legfeljebb 2 év, amíg a repce virágzik és magot hoz

Talaj és éghajlat

Talaj pH-ja
pH 6–8
Talajtípusok
mész, agyag, vályog, homok
Szárazságtűrés
Nem

Fény és elhelyezés

Származás
Dél-európai kultúrnövény (a B. oleracea x B. rapa hibridje)
Hová tedd
  • nyílt veteményeságy
  • kiskerti sor
  • mezsgye takarónövényként

Biztonság

Mérgezőség
Az ASPCA nem listázza; a kelrépa gyakori takarmánynövény
Háziállatbarát
Igen

Invazív fajKerti növényként nem invazív, de a repce kipergett magja tartós önvetésű magbankot alkot, amely több szezonon át is kihajthat.

Adatok forrásaGBIF: Brassica napus L.POWO: Brassica napus L.RHS: Kelrépa termesztéseRHS: Bolhaföldibolhák a káposztaféléken RHS: Brassica napus (olajrepce)NC State Extension: Brassica napus Napob

A Brassica napus egyetlen faj, amely a veteményeskertben két teljesen különböző munkát végez: repceként (kanóla) ez az a növény, amely tavasszal sárgára festi a mezőket, és gyors, olcsó zöldtrágyaként is szolgál, a Napobrassica csoportba tartozó kelrépaként (kerti karórépa) viszont késő tavasszal vetett gyökérzöldség, amelyet az ősz és a tél első fagyai után szednek fel. A Kew Plants of the World Online adatbázisa szerint stabilizálódott hibrid, a Brassica oleracea és a Brassica rapa keresztezése, Dél-Európából származó kultúrnövény, amely a két faj összekeveredése előtt nem is létezett. Ezért ízlik a kelrépa a káposzta és a fehérrépa keresztezésének: valójában az is. Bármelyik formát termeszted, a két változat ugyanazokkal a keresztesvirágú ellenségekkel küzd, a gyökérgolyvával és a bolhaföldibolhával, és mindkettő hajlamos arra, hogy még a termés után is újra elvesse magát.

Egy faj, két nagyon különböző kultúra

A GBIF elfogadott neve Brassica napus L., család: Brassicaceae, a hozzá tartozó népi nevek (repce, olajrepce, svéd fehérrépa) egyetlen sorban utalnak mindkét formára. Maga a kelrépa a GBIF szinonimalistáján Brassica campestris subsp. napobrassica néven szerepel, ez ugyanannak a gyökérzöldségnek a régebbi neve, amelyet az Észak-Karolinai Állami Egyetem növényadatbázisa ma Brassica napus Napobrassica csoportként tart nyilván. Az olajrepce és a kelrépa ugyanabból a genetikai alapból indul, de a növény ellentétes végére nemesítették őket: a repcét a magra és az olajra, a kelrépát a megvastagodott gyökérre, amelyet jóval azelőtt kiásnak, hogy virágozhatna.

A kelrépa vetése és ritkítása

Az RHS a kelrépát késő tavasztól nyár elejéig vetné közvetlenül a szabadba, kb. 2 cm mélyre, 38 cm-es sortávolsággal; a korábbi vetés általában azt eredményezi, hogy a növények szárba szöknek, mielőtt a gyökér megvastagodna. A csíranövényeket már akkor, amikor kézbe lehet venni őket, lépcsőzetesen kell ritkítani: először kb. 10 cm-re, végül 20-25 cm-re a teljes méretű gyökerekhez, vagy 8-10 cm-re hagyva, ha a termést apró, bébizöldségként szeretnéd. A ritkítás elmulasztása a leggyakoribb oka annak, hogy néhány szép gyökér helyett vékony, fás kelrépák nőnek az ágyásban: a zsúfolt gyökerek ugyanazért a kevés helyért versengenek, és egyik sem hízik meg rendesen.

Talaj, termőhely és tápanyag-utánpótlás

Az RHS szerint a kelrépának nyílt, napos hely kell nedves, de jó vízelvezetésű, termékeny talajjal, a savanyú talajt pedig vetés előtt kell meszezni, nem pedig akkor, amikor már jelentkeznek a gondok. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem a Napobrassica csoportra jellemző pH-tartományt nagyjából 6,0 és 8,0 közé teszi, ami szélesebb, mint amit a legtöbb káposztaféle elvisel, és arra figyelmeztet, hogy egy hét kb. 2,5 cm vízmennyiség nélkül a gyökerek fásak és keserűek lesznek ropogós helyett. Vetéskor érdemes kerülni a gazdag, frissen trágyázott talajt: mint a legtöbb káposztaféle, a kelrépa is elágazik és megreped a túl laza vagy túl sok friss nitrogént tartalmazó földben.

Gyökérgolyva és bolhaföldibolha

A két keresztesvirágú probléma, amely a kelrépát és a repcét szinte minden kertben követi, a gyökérgolyva és a bolhaföldibolha. A gyökérgolyva a gyökereket gubacsokká duzzasztja és eltorzítja, a fertőzött növény gyógyítására nincs mód, az Észak-Karolinai Állami Egyetem ezért hatéves szünetet javasol, mielőtt káposztafélék kerülnek vissza arra a területre, ahol megjelent. A bolhaföldibolha főként a csíranövények gondja: a kifejlett bogarak apró, kerek lyukakat rágnak a fiatal levelekbe, és az RHS egyértelmű: a négy valódi levélnél kisebb csíranövényeket az erős rágás teljesen elpusztíthatja. Mindkét kultúránál a megbízható, vegyszermentes megoldás ugyanaz: rovarhálóval le kell takarni a fiatal növényeket, és egyenletesen kell öntözni, mert a bolhaföldibolhák a száraz talajt és a stresszes csíranövényeket kedvelik, nem az erőteljesen fejlődőket.

A kelrépa szedése fagy után

A kelrépa körülbelül hat hónap alatt érik be, és általában kora őszre szedhető, de a leghosszabb ideig a földben hagyott gyökerek a legjobbak. Az Iowai Állami Egyetem Extension szolgálata világosan megmondja az okát: az enyhe fagyok a gyökér keményítőjének egy részét cukorrá alakítják, így a néhány erősebb fagy után kiszedett kelrépa érezhetően édesebb és lágyabb ízű, mint a meleg időben kihúzott. A gyökerek télen is a földben maradhatnak, ha némi védelmet kapnak az erős fagy ellen, vagy kiszedhetők és kb. 0-2 °C-on, magas páratartalom mellett tárolhatók, ahol két-négy hónapig is eltartanak, tovább, mint szinte bármelyik másik gyökérzöldség ugyanabból a vetésből.

A repce mint zöldtrágya és takarónövény

Olajra vetve a repce szántóföldi növény; ha veteményeságyba vetik azzal a szándékkal, hogy nem takarítják be, zöldtrágya. A Minnesotai Egyetem Extension szolgálata a repcét a nyár végén indított kert gyors, hűvös évszakos lehetőségei között említi, mert hűvösebb időben gyorsan kicsírázik és beborítja a talajt, és egy enyhe telet is képes átvészelni, nem pusztul el teljesen. A bökkenő ugyanaz, mint minden káposztaféle zöldtrágyánál: az RHS figyelmeztet, hogy a káposztaféle zöldtrágya után nem szabad közvetlenül káposztaféle zöldségnövényt termeszteni, mert pont azt a gyökérgolyva-kockázatot halmozza fel, amelyet a vetésforgóval kezelni akarunk.

Miért tér vissza folyton az önvetésű repce

Aki termesztett már repcét takarónövényként, vagy kertezett repcemező közelében, ismeri a sárga csíranövényeket, amelyek évekkel később is hívatlanul újra felbukkannak. A Minnesotai Egyetem Extension számokkal támasztja alá az okát: a kereskedelmi repcetermés átlagosan hektáronként kb. 350 kg magot veszít a becők aratáskori kipattanása miatt, és minden ellenőrzést elkerülő önvetésű növény maga is 500-2000 újabb magot hozhat. Egy saskatchewani kutatás, amelyet ugyanez az extension-jelentés idéz, azt találta, hogy a magok életképessége egy, két és három tél után a talajba temetve 44, 1,4 és 0,2 százalék volt, ezért fogynak az önvetésű növények, de egyetlen szezon alatt nem tűnnek el, és ezért az igazán a magbankot kiürítő megoldás az, ha két egymást követő évben nem engeded újra magot hozni a területet, nem pedig egyetlen év éberség.

Beporzók és a szénanátha mítosza

A repce élénksárga virágait az RHS leírása szerint a méhek nagyon kedvelik, és egy virágzó ágyás vagy mező sokkal több beporzó rovart vonz, mint egy kopár vagy füves terület. Ugyanez a rovarbeporzás rombolja le a repce szénanáthát okozó hírét: pollenjének szállításához méhekre és más rovarokra van szüksége, ezért a virágok feltűnőek, a pollenszemek pedig nehezek és ragadósak, ellentétben a füvek és fák finom, szélben szálló pollenjével, amelyet milliárdszámra eresztenek ki, éppen mert nincs rovaruk, amely továbbvinné. A repce virágzási ideje egybeesik a nyír, a tölgy és a fűfélék legrosszabb pollenszezonjával, ami szinte biztosan az oka annak, hogy egy olyan növényt, mellett a legtöbben tüsszentés nélkül elmennek, olyan tünetekért hibáztatnak, amelyeket valójában valami kevésbé látható, a közelben növő növény okoz.

Megosztás

Teszteld a növényismereteidet

Koppints a kártyára, hogy megfordítsd, és megtudd a választ.

A kelrépa és az olajrepce ugyanaz a faj, a Brassica napus, csak a növény különböző részeire nemesítették őket. Koppints a válaszért
A GBIF a Brassica napus szinonimái között a kelrépa régi nevét, a Brassica campestris subsp. napobrassica nevet is felsorolja, az Észak-Karolinai Állami Egyetem pedig a kelrépát a Brassica napus Napobrassica csoportjaként tartja nyilván.
Gombaölő szerrel meg lehet gyógyítani a gyökérgolyvát, miután a kelrépa gyökerei már megduzzadtak és gubacsokká torzultak. Koppints a válaszért
A gyökérgolyva ellen nincs vegyszeres gyógymód, miután megfertőzte a növényt; az Észak-Karolinai Állami Egyetem a megelőzést és hatéves szünetet javasol, mielőtt káposztafélék kerülnek vissza a fertőzött területre.
Az enyhe fagyok édesebbé teszik a kelrépa gyökerét, mert a keményítő egy részét cukorrá alakítják. Koppints a válaszért
Az Iowai Állami Egyetem Extension szolgálata kimondja, hogy az enyhe fagyok ezzel a keményítő-cukor átalakulással javítják a karórépa és a kelrépa ízét, ezért hagyják a termesztők a gyökereket ősszel is a földben.
A zöldtrágyaként termesztett repcét be kell forgatni, és rögtön utána káposztát vagy más káposztaféle növényt lehet vetni. Koppints a válaszért
Az RHS figyelmeztet, hogy a káposztaféle zöldtrágya után nem szabad közvetlenül káposztaféle zöldséget termeszteni, mert ez a gyökérgolyvát halmozza fel a talajban, ahelyett hogy kezelné.
A repce ragadós, rovarok által szállított pollenje a szélben terjedő szénanátha egyik fő oka. Koppints a válaszért
Az RHS szerint a repcét méhek és más rovarok porozzák be, nehéz, ragadós pollenje pedig nem alkalmas szélben terjedésre, ellentétben a füvek és fák finom, levegőben szálló pollenjével, amelyek ugyanekkor virágoznak.

Hírlevél

Évszakos tippek a növényeidhez

Rövid, gyakorlati e-mailek minden évszakváltáskor: mit érdemes öntözni, átültetni, metszeni vagy megvédeni, a megfelelő időben. Ingyenes, spam nélkül.

Köszönjük!

A feliratkozásodat rögzítettük. Hamarosan találkozunk a postaládádban.

Források

A kalauz elkészítéséhez felhasznált hivatkozások

Hasonló növények