Repce
Brassica napus
Család · Brassicaceae
A Brassica napus egyszerre repce és kelrépa. Vesd és ritkítsd a kelrépát, védekezz a gyökérgolyva és a bolhaföldibolha ellen, fagy után szedd.
Brassica napus
Növényprofil
- ÖntözésMérsékeltÖntözés 7 naponta
- FénykitettségTűző nap
Növekedés
- Család
- Brassicaceae
- Életciklus
- Kétnyári
- Növekedési sebesség
- 3/10
- Kifejlett méret
- 50–100 cm
- Terjedelem
- 10–50 cm
- Virágzás
- Élénksárga virágok tavasszal és nyáron, a méhek kedvence
- Szaporítás
- Mag
Nyugalmi időszakLeveles rozettaként telel át, majd a következő tavasszal virágzik
Kifejlődési idő12-26 hét a kelrépánál; legfeljebb 2 év, amíg a repce virágzik és magot hoz
Talaj és éghajlat
- Talaj pH-ja
- pH 6–8
- Talajtípusok
- mész, agyag, vályog, homok
- Szárazságtűrés
- Nem
Fény és elhelyezés
- Származás
- Dél-európai kultúrnövény (a B. oleracea x B. rapa hibridje)
- Hová tedd
- nyílt veteményeságy
- kiskerti sor
- mezsgye takarónövényként
Biztonság
- Mérgezőség
- Az ASPCA nem listázza; a kelrépa gyakori takarmánynövény
- Háziállatbarát
- Igen
Invazív fajKerti növényként nem invazív, de a repce kipergett magja tartós önvetésű magbankot alkot, amely több szezonon át is kihajthat.
Adatok forrásaGBIF: Brassica napus L.POWO: Brassica napus L.RHS: Kelrépa termesztéseRHS: Bolhaföldibolhák a káposztaféléken RHS: Brassica napus (olajrepce)NC State Extension: Brassica napus Napob
A Brassica napus egyetlen faj, amely a veteményeskertben két teljesen különböző munkát végez: repceként (kanóla) ez az a növény, amely tavasszal sárgára festi a mezőket, és gyors, olcsó zöldtrágyaként is szolgál, a Napobrassica csoportba tartozó kelrépaként (kerti karórépa) viszont késő tavasszal vetett gyökérzöldség, amelyet az ősz és a tél első fagyai után szednek fel. A Kew Plants of the World Online adatbázisa szerint stabilizálódott hibrid, a Brassica oleracea és a Brassica rapa keresztezése, Dél-Európából származó kultúrnövény, amely a két faj összekeveredése előtt nem is létezett. Ezért ízlik a kelrépa a káposzta és a fehérrépa keresztezésének: valójában az is. Bármelyik formát termeszted, a két változat ugyanazokkal a keresztesvirágú ellenségekkel küzd, a gyökérgolyvával és a bolhaföldibolhával, és mindkettő hajlamos arra, hogy még a termés után is újra elvesse magát.
Egy faj, két nagyon különböző kultúra
A GBIF elfogadott neve Brassica napus L., család: Brassicaceae, a hozzá tartozó népi nevek (repce, olajrepce, svéd fehérrépa) egyetlen sorban utalnak mindkét formára. Maga a kelrépa a GBIF szinonimalistáján Brassica campestris subsp. napobrassica néven szerepel, ez ugyanannak a gyökérzöldségnek a régebbi neve, amelyet az Észak-Karolinai Állami Egyetem növényadatbázisa ma Brassica napus Napobrassica csoportként tart nyilván. Az olajrepce és a kelrépa ugyanabból a genetikai alapból indul, de a növény ellentétes végére nemesítették őket: a repcét a magra és az olajra, a kelrépát a megvastagodott gyökérre, amelyet jóval azelőtt kiásnak, hogy virágozhatna.
A kelrépa vetése és ritkítása
Az RHS a kelrépát késő tavasztól nyár elejéig vetné közvetlenül a szabadba, kb. 2 cm mélyre, 38 cm-es sortávolsággal; a korábbi vetés általában azt eredményezi, hogy a növények szárba szöknek, mielőtt a gyökér megvastagodna. A csíranövényeket már akkor, amikor kézbe lehet venni őket, lépcsőzetesen kell ritkítani: először kb. 10 cm-re, végül 20-25 cm-re a teljes méretű gyökerekhez, vagy 8-10 cm-re hagyva, ha a termést apró, bébizöldségként szeretnéd. A ritkítás elmulasztása a leggyakoribb oka annak, hogy néhány szép gyökér helyett vékony, fás kelrépák nőnek az ágyásban: a zsúfolt gyökerek ugyanazért a kevés helyért versengenek, és egyik sem hízik meg rendesen.
Talaj, termőhely és tápanyag-utánpótlás
Az RHS szerint a kelrépának nyílt, napos hely kell nedves, de jó vízelvezetésű, termékeny talajjal, a savanyú talajt pedig vetés előtt kell meszezni, nem pedig akkor, amikor már jelentkeznek a gondok. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem a Napobrassica csoportra jellemző pH-tartományt nagyjából 6,0 és 8,0 közé teszi, ami szélesebb, mint amit a legtöbb káposztaféle elvisel, és arra figyelmeztet, hogy egy hét kb. 2,5 cm vízmennyiség nélkül a gyökerek fásak és keserűek lesznek ropogós helyett. Vetéskor érdemes kerülni a gazdag, frissen trágyázott talajt: mint a legtöbb káposztaféle, a kelrépa is elágazik és megreped a túl laza vagy túl sok friss nitrogént tartalmazó földben.
Gyökérgolyva és bolhaföldibolha
A két keresztesvirágú probléma, amely a kelrépát és a repcét szinte minden kertben követi, a gyökérgolyva és a bolhaföldibolha. A gyökérgolyva a gyökereket gubacsokká duzzasztja és eltorzítja, a fertőzött növény gyógyítására nincs mód, az Észak-Karolinai Állami Egyetem ezért hatéves szünetet javasol, mielőtt káposztafélék kerülnek vissza arra a területre, ahol megjelent. A bolhaföldibolha főként a csíranövények gondja: a kifejlett bogarak apró, kerek lyukakat rágnak a fiatal levelekbe, és az RHS egyértelmű: a négy valódi levélnél kisebb csíranövényeket az erős rágás teljesen elpusztíthatja. Mindkét kultúránál a megbízható, vegyszermentes megoldás ugyanaz: rovarhálóval le kell takarni a fiatal növényeket, és egyenletesen kell öntözni, mert a bolhaföldibolhák a száraz talajt és a stresszes csíranövényeket kedvelik, nem az erőteljesen fejlődőket.
A kelrépa szedése fagy után
A kelrépa körülbelül hat hónap alatt érik be, és általában kora őszre szedhető, de a leghosszabb ideig a földben hagyott gyökerek a legjobbak. Az Iowai Állami Egyetem Extension szolgálata világosan megmondja az okát: az enyhe fagyok a gyökér keményítőjének egy részét cukorrá alakítják, így a néhány erősebb fagy után kiszedett kelrépa érezhetően édesebb és lágyabb ízű, mint a meleg időben kihúzott. A gyökerek télen is a földben maradhatnak, ha némi védelmet kapnak az erős fagy ellen, vagy kiszedhetők és kb. 0-2 °C-on, magas páratartalom mellett tárolhatók, ahol két-négy hónapig is eltartanak, tovább, mint szinte bármelyik másik gyökérzöldség ugyanabból a vetésből.
A repce mint zöldtrágya és takarónövény
Olajra vetve a repce szántóföldi növény; ha veteményeságyba vetik azzal a szándékkal, hogy nem takarítják be, zöldtrágya. A Minnesotai Egyetem Extension szolgálata a repcét a nyár végén indított kert gyors, hűvös évszakos lehetőségei között említi, mert hűvösebb időben gyorsan kicsírázik és beborítja a talajt, és egy enyhe telet is képes átvészelni, nem pusztul el teljesen. A bökkenő ugyanaz, mint minden káposztaféle zöldtrágyánál: az RHS figyelmeztet, hogy a káposztaféle zöldtrágya után nem szabad közvetlenül káposztaféle zöldségnövényt termeszteni, mert pont azt a gyökérgolyva-kockázatot halmozza fel, amelyet a vetésforgóval kezelni akarunk.
Miért tér vissza folyton az önvetésű repce
Aki termesztett már repcét takarónövényként, vagy kertezett repcemező közelében, ismeri a sárga csíranövényeket, amelyek évekkel később is hívatlanul újra felbukkannak. A Minnesotai Egyetem Extension számokkal támasztja alá az okát: a kereskedelmi repcetermés átlagosan hektáronként kb. 350 kg magot veszít a becők aratáskori kipattanása miatt, és minden ellenőrzést elkerülő önvetésű növény maga is 500-2000 újabb magot hozhat. Egy saskatchewani kutatás, amelyet ugyanez az extension-jelentés idéz, azt találta, hogy a magok életképessége egy, két és három tél után a talajba temetve 44, 1,4 és 0,2 százalék volt, ezért fogynak az önvetésű növények, de egyetlen szezon alatt nem tűnnek el, és ezért az igazán a magbankot kiürítő megoldás az, ha két egymást követő évben nem engeded újra magot hozni a területet, nem pedig egyetlen év éberség.
Beporzók és a szénanátha mítosza
A repce élénksárga virágait az RHS leírása szerint a méhek nagyon kedvelik, és egy virágzó ágyás vagy mező sokkal több beporzó rovart vonz, mint egy kopár vagy füves terület. Ugyanez a rovarbeporzás rombolja le a repce szénanáthát okozó hírét: pollenjének szállításához méhekre és más rovarokra van szüksége, ezért a virágok feltűnőek, a pollenszemek pedig nehezek és ragadósak, ellentétben a füvek és fák finom, szélben szálló pollenjével, amelyet milliárdszámra eresztenek ki, éppen mert nincs rovaruk, amely továbbvinné. A repce virágzási ideje egybeesik a nyír, a tölgy és a fűfélék legrosszabb pollenszezonjával, ami szinte biztosan az oka annak, hogy egy olyan növényt, mellett a legtöbben tüsszentés nélkül elmennek, olyan tünetekért hibáztatnak, amelyeket valójában valami kevésbé látható, a közelben növő növény okoz.
Teszteld a növényismereteidet
Koppints a kártyára, hogy megfordítsd, és megtudd a választ.
A kelrépa és az olajrepce ugyanaz a faj, a Brassica napus, csak a növény különböző részeire nemesítették őket. Koppints a válaszért ✓ Igaz
Gombaölő szerrel meg lehet gyógyítani a gyökérgolyvát, miután a kelrépa gyökerei már megduzzadtak és gubacsokká torzultak. Koppints a válaszért ✕ Hamis
Az enyhe fagyok édesebbé teszik a kelrépa gyökerét, mert a keményítő egy részét cukorrá alakítják. Koppints a válaszért ✓ Igaz
A zöldtrágyaként termesztett repcét be kell forgatni, és rögtön utána káposztát vagy más káposztaféle növényt lehet vetni. Koppints a válaszért ✕ Hamis
A repce ragadós, rovarok által szállított pollenje a szélben terjedő szénanátha egyik fő oka. Koppints a válaszért ✕ Hamis
Hírlevél
Évszakos tippek a növényeidhez
Rövid, gyakorlati e-mailek minden évszakváltáskor: mit érdemes öntözni, átültetni, metszeni vagy megvédeni, a megfelelő időben. Ingyenes, spam nélkül.
Köszönjük!
A feliratkozásodat rögzítettük. Hamarosan találkozunk a postaládádban.
Források
A kalauz elkészítéséhez felhasznált hivatkozások
- GBIF: Brassica napus L.gbif.org
- POWO: Brassica napus L.powo.science.kew.org
- RHS: Kelrépa termesztéserhs.org.uk
- RHS: Bolhaföldibolhák a káposztaféléken és rokon növényekenrhs.org.uk
- RHS: Brassica napus (olajrepce)rhs.org.uk
- NC State Extension: Brassica napus Napobrassica csoportplants.ces.ncsu.edu
- Iowai Állami Egyetem Extension: Fehérrépa és kelrépa termesztése a házikertbenyardandgarden.extension.iastate.edu
- Minnesotai Egyetem Extension: Önvetésű kanóla irtása a szójábanblog-nwcrops.extension.umn.edu
- Minnesotai Egyetem Extension: Takarónövények és zöldtrágyák a házikertekbenextension.umn.edu
- Referenciaentitás : Wikidatawikidata.org

