Saláta
Lactuca sativa
Család · Asteraceae
A salátamag 25 °C fölött nem kel, ezért vess keveset és gyakran, ritkítsd a típusnak megfelelően, és tartsd egyenletesen nedvesen a gyökereket.
Lactuca sativa
Növényprofil
- ÖntözésSokÖntözés 2 naponta
- FénykitettségRészleges napsütés
- Ideális hőmérséklet7–24 °C
Növekedés
- Család
- Asteraceae
- Életciklus
- Egynyári
- Növekedési sebesség
- 8/10
- Kifejlett méret
- 15–30 cm
- Terjedelem
- 15–30 cm
- Virágzás
- Hő vagy nappalhossz hatására hetek alatt virágzó szárba megy
- Szaporítás
- Mag
Nyugalmi időszaka növénynek nincs; maga a mag hőnyugalmi állapotba kerül kb. 25-35 °C fölött
Kifejlődési idővisszavágásos levéltípus kb. 4-6 hét alatt szedhető; fejesedő típusok fajtától függően 55-80 nap
Talaj és éghajlat
- Talaj pH-ja
- pH 6–6.5
- Talajtípusok
- vályog, homok
- Szárazságtűrés
- Nem
Fény és elhelyezés
- Származás
- Nyugat-Ázsia (kultúrfaj, vadon nem ismert)
- Hová tedd
- világos ablakpárkány széles, sekély tálcában visszavágásos bébi levelekhez
- teljes napos veteményágyás vagy magaságyás
- árnyékos sarok vagy 30-50%-os árnyékoló háló alatt nyár közepén
- hidegágy vagy fűtetlen üvegház őszi és téli vetésekhez
- széles, sekély tartó vagy balkonláda, legalább 15-20 cm mély, visszavágásos levelekhez
- növényzsák vagy nagy cserép a fejesedő típusokhoz, fajta szerinti tőtávolsággal
Biztonság
- Mérgezőség
- EmberekBiztonságos
Invazív fajkultúrfaj, vadon nem ismert, nem marad fenn; nem szerepel inváziósként
Adatok forrásaLactuca sativa L., GBIF Backbone TaxonomLactuca sativa L., Plants of the World ORHS: How to grow lettucesClemson Cooperative Extension, Home & Ga
Hűvös évszaki növény, amelynek magja melegben nem hajlandó kicsírázni
A saláta (Lactuca sativa) 15 és 27°C között csírázik a legjobban, e tartomány fölött pedig a mag egyre inkább hőnyugalmi állapotba (termodormancia) kerül, ahelyett hogy megrothadna vagy elpusztulna: ez védekező trükk, amely megakadályozza, hogy a magoncok olyan nyárba keljenek ki, amely kifejlődésük előtt elpusztítaná őket. Ha a talaj kb. 35°C fölé melegszik, a nyers mag egyáltalán nem csírázik, ezért hoz a júliusi vetés egy forró ablakpárkányon vagy napsütötte ágyásban gyakran semmit, míg ugyanabban a kertben egy árnyékos sarokban egy héten belül kikel. Maga a növény érezhetően hűvösebben nő a legjobban, kb. 13-18°C között, és ha a nappali hőmérséklet hosszabb időre kb. 24°C fölé emelkedik, a levélképzésről a virágzó szár növesztésére vált, és ez a változás elindulása után nem fordítható vissza.
Egymás utáni vetés kéthárom hetente
Mivel egy-egy vetés csak néhány hétig marad jó fogyasztási állapotban, mielőtt beérik vagy felmegy a szárba, a bevált módszer egy rövid sor vagy egy friss tálca kéthárom hetente, nem pedig egyetlen nagy ültetés. Vess vékonyan, kb. 1 cm mélyen, és tavasz folyamán folyamatosan hozd az új adagot; minden ültetés átfedi az előzőt, így mindig van valami szedési méretben, nem egy nagy bőség, utána pedig üresjárat. Nyáron az új vetéseket vidd árnyékos palántaágyba vagy hűvös ablakpárkányra a vetés utáni első néhány napra, mert a csírázás pillanata, nem a kifejlett növény a legérzékenyebb a hő okozta nyugalmi állapotra.
Szedhető levelesek és fejesedő típusok
A tépősaláta sűrű rózsát képez, nem fejet, és ez a legalkalmasabb típus a visszavágásos, újra növő szedésre: ollóval vágd le a külső leveleket kb. 10 cm magasságban, a közepét hagyd érintetlenül, és a növény egy-két héten belül friss hajtáscsokrot hoz, gyakran három-négy vágásra jó, mielőtt kimerül. A vajsaláta puha, lazán hajtogatott, vajas állagú fejet képez, és viszonylag gyorsan beérik. A fodros kötözősaláta, más néven római saláta, felálló, szilárd, ropogós főérrel nő, és a legtöbb típusnál valamivel jobban tűri a hőt. A jégsaláta a négy közül a legszorosabb, legszorosabban burkolt fejet képezi, és arra nemesítették, hogy a legtöbbnél tovább tartsa meg ezt a szerkezetet felmenés nélkül, ezért ésszerű választás meleg, nyár közepi vetéshez, ahol a többiek előbb szárba mennének.
Ritkítás és tőtávolság a termesztett típushoz
A vékonyan vetett sor is túl sűrűn kel ahhoz, hogy rendesen beérjen, és a ritkítás dönti el, hogy az előtted lévő növények fejet képeznek-e, vagy csak levelet. Húzd ki vagy csípd le a felesleges magoncokat, amint megjelennek az első valódi levelek, majd a következő hetekben ritkítsd újra, amíg a tépősaláták kb. 10-15 cm, a fejesedő típusok, vagyis a vajsaláta, a római saláta vagy a jégsaláta, jó 25-30 cm távolságra nem állnak egymástól, a sorok között hasonló hézaggal. A túl sűrű fejes saláta ritkán épül fel, ha túl sokáig hagyják: a növények a fény felé nyúlnak, laza, kicsi fejet képeznek, és hamarabb felmennek a szárba, mint a jól kitávolított társaik.
Öntözés: az édes és a keserű levelek közötti különbség
A saláta gyökerei többnyire a talaj felső 15 cm-ében ülnek, és ez a sekély rendszer gyorsan kiszárad, főleg amikor a lombozat már elég nagy ahhoz, hogy egy könnyű zápor elől árnyékolja a saját gyökérzónáját. Tartsd a talajt egyenletesen nedvesen, ne hagyd, hogy a bőven átázottság és a kiszáradás között ingadozzon: a szárazságtól stresszelt növény több keserű anyagot halmoz fel a nedvében, és ha a száraz időszakot nagy öntözés vagy eső követi, a lassan növekvő levelekbe hirtelen áramló víz egy-két nap múlva gyakran csúcsszáradásként jelentkezik, a legfiatalabb belső levelek szélén papírszerű barna perzseléssel. A reggeli öntözés az esti helyett lehetővé teszi, hogy a lomb alkonyat előtt megszáradjon, ami két külön okból is számít, ezekről alább szólunk.
Csigák, salátalevéltetvek és peronoszpóra
A nyirkos este pontosan az az idő, amikor a csigák a legtöbb kárt teszik a salátában, és a magoncokat egy éjszaka alatt semmivé rághatják, ez a fő oka annak, hogy a reggeli öntözés még a betegség szempontjától függetlenül is megéri a szokást. A levéltetvek, köztük a salátalevéltetű, amely a vajsaláta és a római saláta összehajtott fejének belsejében szaporodik, ahová semmilyen permet nem jut el, a másik állandó nyomás; sok modern fajta az 1980-as évek eleje óta beletenyésztett Nr-gén ellenállóságot hordoz, bár az ezt kijátszani képes levéltetű-populációk 2007 óta terjednek, így az ellenálló mag jó kiindulópont, nem garancia. A peronoszpóra először halványsárga foltokként jelenik meg a levél felső oldalán, közvetlenül alatta, a fonákon bolyhos fehér vagy szürke bevonattal, és ugyanazok az álló, párás, rossz vízelvezetésű körülmények kedveznek neki, amelyeket az esti öntözés teremt; legjobban reggeli öntözéssel, a nagyobb tőtávolsággal a jobb légmozgásért és a fertőzött levelek gyors eltávolításával kezelhető, nem utólagos kezeléssel.
Árnyékoló háló nyáron, takarófólia ősszel és télen
Ha a nappali hőmérséklet már megbízhatóan a felmenés felé tolja a salátát, a 30-50 százalékos árnyékoló háló, az ágyás fölött kifeszítve, nem érintve azt, több extra hétnyi használható levelet vásárol: enyhe nyári éghajlaton inkább 30 százalék, ott, ahol a nyár közepi hőség szélsőséges, akár 50 százalék. A szezon másik végén vess hidegtűrő fajtát ősszel harangok alá, hidegágyba vagy fűtetlen üvegházba, és sokuk lassan tovább termel egész egy enyhe télen át, mert nem a rövid hideg éjszakák, hanem a hosszan tartó kemény fagy károsítja a szabadon álló levelet. Mindkét stratégia valójában ugyanaz a trükk ellentétes irányban: tartsd a növényt abban a szűk hőmérsékleti sávban, ahol levelet képez, nem virágzik vagy akad el.
Saját mag mentése
A saláta természetesen önbeporzó: minden apró fészekvirág hím és női részeket is hordoz, és még a kinyílás előtt megtermékenyíti önmagát, így az elszigetelt ültetésből mentett mag hű marad a típushoz, kevés a nem kívánt keresztezés veszélye. A magmentéshez engedni kell a növénynek azt az egyet, aminek késleltetésével a szezon hátralévő részét töltöd: hogy teljesen felmenjen a szárba és virágozzon, mert a kis pitypangszerű virágfejek csak azután kötnek magot, hogy a szár lefutotta a pályáját. Várd meg, amíg az elvirágzott fejek fehér pelyhekké válnak, nem ellentétben a pitypang bóbitájával, majd vágd vagy rázd a fejeket papírzacskóba, szárítsd néhány hétig levegős helyen, és morzsold le a pelyhet a mag kiszabadításához. Olyan növényről gyűjts, amely későn ment szárba, nem az elsők egyikéről, mert a szárbamenési hajlam maga is öröklődik, és a korai szárbaindulók ezt a hajlamot adják tovább.
Teszteld a növényismereteidet
Koppints a kártyára, hogy megfordítsd, és megtudd a választ.
A salátamag rosszul csírázik, vagy egyáltalán nem, ha a talajhőmérséklet jóval 25 °C fölé emelkedik. Koppints a válaszért ✓ Igaz
A salátát a legjobb a szezon elején egyszer vetni egyetlen nagy szüretért. Koppints a válaszért ✕ Hamis
A tépősalátát többször is lehet szedni, ha a külső leveleket levágjuk, és a közepét újra növekedni hagyjuk. Koppints a válaszért ✓ Igaz
Ha az öntözések között hagyjuk kiszáradni a talajt, a saláta levelei jobb ízűek lesznek. Koppints a válaszért ✕ Hamis
A hidegtűrő salátafajták ősszel takarás alatt vethetők, hogy egy enyhe télen át szüretelhessünk. Koppints a válaszért ✓ Igaz
Hírlevél
Évszakos tippek a növényeidhez
Rövid, gyakorlati e-mailek minden évszakváltáskor: mit érdemes öntözni, átültetni, metszeni vagy megvédeni, a megfelelő időben. Ingyenes, spam nélkül.
Köszönjük!
A feliratkozásodat rögzítettük. Hamarosan találkozunk a postaládádban.
Források
A kalauz elkészítéséhez felhasznált hivatkozások
- Lactuca sativa L., GBIF Backbone Taxonomygbif.org
- Lactuca sativa L., Plants of the World Online, Kew Sciencepowo.science.kew.org
- RHS: How to grow lettucesrhs.org.uk
- Clemson Cooperative Extension, Home & Garden Information Center: Lettucehgic.clemson.edu
- Referenciaentitás : Wikidatawikidata.org

